Befektetési arany adózása és minden amit fontos tudnod az aranytömb adás-vételével kapcsolatban
A befektetési arany adózása: Befektetési arany értékesítéséből származó jövedelem és a fizetendő adó. A befektetési arany a jelenlegi jogszabályok alapján ingó vagyontárgy. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról. Vagyontárgy átruházásából származó jövedelem 58. §
(1) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel - ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg, valamint ha a (10) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni -, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.
(3) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):
- a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
- b) az értéknövelő beruházásokat;
- c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
(4) Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és - vagy egyébként - ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része.
(5) Ha a megszerzésre fordított összeg a (4) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.
(6) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
(7) Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét.
(8) Ha az ingó vagyontárgy átruházása - kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg - gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(9) Az (1)-(8) bekezdésben foglalt rendelkezésektől függetlenül nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből - ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg -, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.
(10) A magánszemély kifizetőtől - nem egyéni vállalkozóként - fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) átruházására tekintettel szerzett bevételéből 25 százalék számít jövedelemnek. Az adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre - a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként - vallja be és fizeti meg. E jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.
(11) Ha az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani, a bevételnek az ingó vagyontárgy szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó részére a 28. § (14) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.
A befektetési arany fogalma: A 2007.évi CXXVII. törvény 235. § (1) definiálja
235. § (1) E fejezet alkalmazásában befektetési arany:
a) legalább 995 ezrelék, vagy azt meghaladó tisztaságú, a nemesfémpiacokon elfogadott, de legalább 1 grammot meghaladó súlyú, rúd vagy lemez formájú arany, függetlenül attól, hogy arról bocsátottak-e ki olyan értékpapírt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti, vagy nem;
b) legalább 900 ezrelék vagy azt meghaladó tisztaságú, az 1800. év után vert aranyérme, amely az érmét kibocsátó államban törvényes fizetőeszköz vagy az volt, feltéve, hogy az érme értékesítésének szokásos piaci ára legfeljebb 80 százalékkal haladja meg az érme aranytartalmának nemesfémpiacokon kialakult szabadpiaci értékét.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjától függetlenül befektetési arany az az érme is, amely szerepel a Héa-irányelv 345. cikke szerint közzétett listán...
Adó alóli mentesség (236§ 1.a)
Mentes az adó alól a befektetési arany értékesítése, Közösségen belüli beszerzése, valamint importja ideértve a.) befektetési aranyat képviselő okiratokat (tanusítványokat) amelyek kiutalt vagy ki nem utalt aranyra, illetőleg arany alapon vezetett számlán történő kereskedésre vonatkoznak.
Befektetési arany export - import
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv) 234. §-a alapján a befektetési aranyra vonatkozóan a törvény rendelkezéseit a XVII. fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Az Áfa tv. 236. § () bekezdése szerint mentes az adó alól a befektetési arany értékesítése, Közösségen belüli beszerzése, valamint importja.
A befektetési aranyra vonatkozó előzetesen felszámított adó levonhatóságával kapcsolatban az Áfa tv. 240. §-241. §-ai adnak iránymutatást.
Az Áfa tv. 240. §-a alapján abban az esetben, ha az adóalany által teljesítendő befektetési arany értékesítése mentes lenne az adó alól, az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az adóalany jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet
a) a befektetési arany beszerzéséhez kapcsolódóan egy olyan másik adóalany hárított át rá, aki (amely) a befektetési arany értékesítésére a 237. vagy 238. § szerint az adókötelessé tételt alkalmazza;
b)a befektetési aranytól eltérő arany belföldi vagy Közösségen belüli beszerzéséhez, illetőleg importjához kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, vagy mint adófizetésre kötelezett fizetendő adóként megállapított, illetőleg megfizetett, feltéve, hogy az aranyat utóbb maga vagy - nevében más befektetési arannyá alakítja át;
c) szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, vagy mint adófizetésre kötelezett fizetendő adóként megállapított, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele az arany - ideértve a befektetési aranyat is - megjelenési formájának (rúd, lemez vagy érme), súlyának vagy tisztaságának megváltoztatására irányul.
Az Áfa tv. 241. §-a értelmében abban az esetben, ha az adóalany befektetési aranyat állít elő, vagy más aranyat befektetési arannyá alakít át, jogosult - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - az e tevékenységhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására úgy, mintha a később adó alól mentes befektetési arany értékesítése adóköteles lenne.
Az Áfa tv. a befektetési arany értékesítéshez kapcsolódóan speciális adólevonási szabályokat is megállapít, melyek alapján bizonyos körben azt az adóalanyt is megilleti az adólevonási jog, aki a befektetési arany értékesítéseire nem választott adófizetői kötelezettséget.
Ennek megfelelően a befektetési arany előállító, vagy más aranyat befektetési arannyá alakító adóalany meghatározott beszerzései tekintetében, akkor is levonásba helyezheti az ezen beszerzései igénybevett szolgáltatásai előzetesen felszámított adóját, ha azt nem adóköteles tevékenységhez használja fel (tekintve, hogy adófizetési kötelezettséget nem választott).
A befektetési arany ára a tőzsdén jegyzett aranyárfolyammal együtt változik. Az arany árváltozásának iránya lehet pozitív és negatív, ez azt jelenti, hogy a megvásárolt befektetési arany értéke is változhat, az ára emelkedhet, de csökkenhet is. A befektetési arany vásárlásával árfolyam kockázatot vállal a befektető, nincs biztosíték arra, hogy rövid, vagy hosszútávon garantáltan nyereséget fog elérni.
Az aranybefektetés mellet szól, hogy értékőrző, kincsképző szerepét már többezer éve betölti, és mivel a jövőt nem ismerjük, a döntéseinket a múlt történéseire hagyatkozva hozzuk meg. Az aranybefektetés kockázatának mértéke persze arányos a remélhető nyereség mértékével, a részvény és kötvénybefektetések kockázata is hasonló. A garantált hozamú befektetések kockázata nagyságrendekkel kisebb, de cserében a garantált hozam sem jelentős.
Letölthető szerződések
Általános Szerződési Feltételek
Befektetési célú aranyszámla szerződés
ENGEDÉLY
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság PR6772 számú engedély